(A doppelganger a németek kifejezése a megkettőződésre.)
Ez a történet a férjemről szól. A belvárosban van egy kis lakása, valamiért imád itt lakni. Amikor megismertem, a lakás épp üresen állt. Közben jött egy ötlet, segítsünk embereken, ezért alapítottunk egy alapítványt. Én napközben ott dolgoztam, ő reggel munka előtt és délután munka után jött fel. Egyik reggel kint könyököltem a korláton, amikor nyílt a kapu, és Robi megjelent a lépcső alján. Felnézett, meglátott és intett nekem. Aztán elindult felfelé a lépcsőn.
Kb. ennyi, ugyanis fel már nem ért. Az első emeletnél még láttam az árnyékát a lépcsőfordulóban, de aztán semmi.
Több mint fél órával később érkezett meg ténylegesen.
Egyszer a hugom aludt ott az egyik barátnőjével. A hugom barátnője egyszer csak rémülten ment be a szobába, hogy egy nagydarab pasi áll az ajtóban, fogja a rácsot és nézelődik befelé. A hugom kirohant, és még megpillantotta az illetőt, amint a folyosó végén a lépcső felé tartott. Rögtön fel is hívott, hogy itt volt a Robi, de valamiért nem ment be, nem tudom-e miért.
Csakhogy akkor ő mellettem ült vidéken, több mint másfél órai távolságra!
Utolsó kommentek