Köszi, zsuzsa!

Sziasztok!
Én egy 13 éves lány vagyok. Egyszer egy nagyon különös dolog történt velem.
Úgy 2 évvel ezelőtt, elköltöztünk a régi panelünkből egy kertesházba, amit nagyon olcsón adtak ki, mert egy ott élő nő tragikus halált halt, (nekünk meg nem volt sok pénzünk). A konyhából minden este különös hangok jönnek. Egy este megelégeltem, hogy nem tudok egész éjszaka aludni, ezért utánajártam, hogy honnan jönnek a hangok. Elmentem a konyhába, és egy árnyat láttam, amelyik éppen ,,beszaladt" a hűtő mögé. Nagyon megijedtem. Visszafutottam a szobámba, és bebújtam a takaró alá, de egyszercsak a hangok a hátam mögül jelentkeztek. Annyira megijedtem, hogy nem fordultam meg, megpróbáltam, nem odafigyelni,de a hangok egyre hangosabbak lettek, és egyszeribe, abbamaradtak. El tudtam végre aludni. Következő reggel,nagyon sápadt voltam. Kiderült, hogy az előző nőt (aki itt lakott)  a konyhában szurták le. A szüleimnek nem szóltam erről, úgyhogy még egy éjszakát ott maradtunk. Azon az estén, a hangok újra jelentkeztek, de most a fürdőből. Már nem volt merszem, hogy lemenjek, de én nagyon kíváncsi természetű vagyok (ez nem volt akkor jó). Lementem a fürdőbe és ott újra láttam az árnyat és olyan volt mintha engem nézett volna. Ott álltam, sápadtan, a félelemtől megdermedve, de az árny szerintem nem engem akart. Azért mert ahogy elköltöztünk, az árny végleg megszűnt. Kiderült, hogy az aki leszúrta, az valamilyen úton-módon, a mi rokonunk volt. Ezért olyan volt mintha, ki akart volna minket űzni a házból, és sikerült is neki.

Ha nem hiszitek, akkor ne higgyétek, de ez egy igaz történet.                                                                                                    Zsuzsa

Azóta néha mennem kell pszichiáterhez, ha valamikor pánikroham fog el. De azóta néha csak nevetek az egészen.
A szüleim nem hittek, és nem is hisznek nekem. De én tudom. Ott volt.

És nagyon féltem.