Gödöllőn a vásártéren laktunk. Végül is azért költöztünk el, mert olyan erős paratevékenység volt a házban, hogy szó szerint a frászt kaptuk. Például egyetlen pár fülbevalóm sem volt meg egyetlen olyan napnál tovább, amikor valamiért kivettem a fülemből. Akárhová tettem is le, másnap reggelre mindig csak az egyik maradt ott. A másik soha többé nem lett meg.
Az egyik szomszéd egy fiatal srác volt, aki szinte velünk élt. Reggel jött, feltette a kávét, azzal ébresztett minket. Egyszer falfehéren mondta: este zárva volt az ajtó (Ez igen ritka eset volt, akkor sem zártuk be a házat ha elmentünk otthonról. Akkoriban meg lehetett tenni) bekopogtam az ablakon, és erre kinézett az apósod.
Az apósom akkor már több mint két éve meghalt gégerákban....
De ennyi persze nem lett volna elég ahhoz, hogy másik városba költözzünk, de azt majd legközelebb. Ja és még valamit: a parajelenségek is velünk költöztek :-(
Utolsó kommentek